Színészkatonák és fogolyprimadonnák lepik el a komáromi színpadot szeptember 10-én. A Komáromi Jókai Színházban vendégszerepel a budapesti József Attila Színház. Az első világháborús front-és hadifogolyszínházak miliőjét idézi Tasnádi István Szibériai csárdás című zenés darabja. Egy nem mindennapi Csárdáskirálynő-premier története, Hargitai Iván rendezésében, népes színészcsapattal, közöttük ismerős arcokkal.
„Vannak olyan jelenetek, amikor huszonöten, harmincan is vagyunk a színpadon, színészek, zenészek, táncosok” – mondja a Jászai Mari-díjas felvidéki Tóth Tibor színművész, Markovits főhadnagy alakítója.
„Ez egy nagyszerű csapatmunka, egyben örömjáték, közel három és fél órában, egy szünettel” – teszi hozzá, és megemlíti, a koronavírus-járvány miatt annak idején, 2020-ban, egy évet halasztani kellett a Szibériai csárdás budapesti bemutatóját.
Színészkatonák, fogolyprimadonnák
„Hat éve hallottam először Tasnádi István darabjáról, amelynek Nyíregyházán tartották az ősbemutatóját 2015-ben. 2019-ben érkezett a Komáromi Jókai Színházba a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ››Színészkatonák, fogolyprimadonnák‹‹ című vándorkiállítása, amely azokat a különleges színházi formákat mutatta be, amelyeket az első világháború a fronton és a hadifogolytáborokban hívott életre. Egymás szórakoztatására is játszottak színházat a rabok. Tasnádi István ebből merítette a Szibériai csárdás történetét.
A fogolytábor orosz parancsnoka szerelmes az operettbe, imádja Kálmán Imrét, a Csárdáskirálynő a mindene. Mivel Müller Áron karmester is a foglyok között van, aki mielőtt a frontra került volna, a Király Színházban vezényelte a Csárdáskirálynő című előadást, parancsba kapja az orosz táborparancsnoktól, hogy tanítsa be a foglyokkal az előadást, és siker esetén, hazaengedi őket. A szerencsétlen katonák, akik évek óta nem látták a családjukat, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy sikeresek legyenek. A többit nem árulom el...
Helyenként szívszorító a történet, amikor azt látjuk, hogy mit képes az ember elkövetni a szabadságáért” – avat be Tóth Tibor.
„Első dolgom lesz megölelni a volt kollégákat”
Mizzi Günthert, az igazi primadonnát Horváth Csenge alakítja, akinek szintén ismerős a komáromi színpad. Ő játszotta Dorothyt a 2019. december 7-én bemutatott Óz a csodák csodája című zenés mesejátékban, Méhes László rendezésében.
„Első dolgom lesz megölelni a volt kollégákat, akiket igyekszem egyénként mindig megnézni, ha Budapestre jönnek vendégszerepelni” – lelkesedik a színésznő,
aki a Komáromi Jókai Színház után két évadot Veszprémben dolgozott, majd a budapesti József Attila Színházba szerződött, ahol most kezdi a negyedik évadát.
„Nem is biztos, hogy azonnal felismernek majd a nézők, annyira más a két szerep, és én magam is sokat változtam az évek alatt. Míg Dorkaként inkább a naiv, kislányosabb oldalam került előtérbe, addig Mizzi egy érettebb női szerep. Hálás feladat a Csárdáskirálynő dalait megszólaltatni, amellett, hogy a karakter izgalmas utat jár be: amikor karmester szerelmét elhurcolják a fogolytáborba, otthagyja a színházat, feladja a karrierjét, és szerelme után szökik Szibériába, hogy megmentse őt. A fókusz azonban mégsem Mizzi történetén lesz, hanem a táborban raboskodó katonák sorsán” – zárja rövidre Horváth Csenge színművésznő, aki több szép szerepe mellett, ősztől a Shrek musicalben Fionát alakítja majd, Tóth Angelikával váltva, a Luxemburg grófja nagyoperettben pedig Angèle Didier operett-primadonna szerepében látható, és játszik a Made in Hungária című musicalben is.
Szibériai csárdás: "Csárdáskirálynő másképp" – a József Attila Színház előadása Komáromban
A Komáromi Jókai Színházban szeptember 10-én 19 órai kezdettel megtekinthető Szibériai csárdást eddig több mint hetven alkalommal adta elő a budapesti József Attila Színház társulata. Osztatlan sikerrel vendégszerepeltek az előadással Lendván, Aradon, Salgótarjánban, Siófokon, Veresegyházán, Szarvason és több magyarországi vidéki színházban.
Héricz újságíró szerepét éppen a komáromi előadásban veszi vissza, egy év után, a Komáromi Jókai Színházból indult Horváth Sebestyén Sándor.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: a budapesti József Attila Színház
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
