Elemében volt megint öt színész az Ahogy esik, úgy puffan produkcióban, a City Reboot emblematikus brandjében a színházi világnapon, Csáb alapiskolájának közösségi termében, a Kultminor támogatásának köszönhetően. A falu, Zaťko Ervin szervező és a társszervezők héthatáron túl, de még a Komáromi Jókai Színház premier utáni fogadásán is híres csábi borokat öntöttek a kultúra mellé. Így volt teljes az élmény. Recenziónk.
Mindjárt az improvizációs est elején Bencsík Stefánia, Majorfalvi Bálint, Olasz István, Nagy László, Téglás Márton váltva felolvasták Willam Dafoe világhírű amerikai színész idei színházi világnapi gondolatait.
„A valós időben, átélt alkotás – lehet, hogy előre komponált és megtervezett, de estéről-estére mégis más – ez a színház nyilvánvaló ereje”. Így fogalmaz a sztár, és egyebek mellett, azt is leírja, amit a szerencsejáték-terem felirata mond: jelen kell lenned, hogy nyerj.
„Feladatunk az, hogy elkerüljük a színház leértékelődését” - Willem Dafoe világnapi üzenete
Játék volt bőven, a mi szerencsénkre, Csábon. Odakint esett, a kisebb-nagyobb szív formájú lufikkal teli teremben puffantak a poénok.
A nézők pedig megnyitották szívüket, és önfeledten szórakoztak a horrort játszó házaspáron és a pizzás fiún, a félreértett randevúkon, a sárkányfogorvoson vagy éppen a részegek esküvőjén.
„Tizenhét új játékot hoztam” – mondta a többieknek Majorfalvi Bálint színművész, játékmester jóval a játék előtt, a színészek öltözőjéül szolgáló, emeleti 147-es teremben, ahol nem először járt az apró társulat. Persze, nem árult el minden részletet, hogy nehogy rákészüljenek a többiek, hiszen az improvizáció akkor puffan igazán, ha a néző előtt születik meg a karakter és a történet.
Számomra külön meglepetés volt, milyen éretten improvizált Bencsík Stefánia,
akit Finta Viktória Parti tánc című darabjának hamarosan Pozsonyban megtekinthető előadásában láthat a közönség, Mórocz Virág és Pásztor Ádám társaságában, és sok szerepet játszik A legdrágább kincs című zenés családi mesejátékban, (amelynek zenéjét Lakatos Róbert szerezte, dalszövegeit Laboda Róbert írta), Lakatos Rák Viktória és a Béhr László István oldalán. Az Ahogy esik, úgy puffan játékban felszabadult volt és szárnyalt.
Több maradandó pillanatot hozott Nagy László, a Komáromi Jókai Színház ügyelője, „veterán” improvizáló is. Fokozatosan popzenére váltó templomi orgonista figuráján még most is nevetek, ahogy felidézem.
Olasz István színművész nagy napja volt március 27.
Aznap délelőtt A Padlás című félig mese, félig musical előadásában szerepelt a Jókaiban, mint Detektív, kora este Csábon tarolt, éjszaka pedig, mint DJ Dilemma állt a lemezlovas-pult mögé Komáromban, a RÉV – Magyar Kultúra Házában, a City Reboot szervezésében. Elismerésre méltó teljesítmény a tavaly 45. születésnapját ünneplő, mindig energiával teli színművésztől. A csábi alapiskola közösségi termének színpadán asztal alól telefonált, négykézláb mászott, székre pattant. A műfajt neki találták ki.
Téglás Márton impozáns hangú, az improvizációs feladatokban magát azonnal feltaláló – Az ötször született fiú című, Majorfalvi Bálinttal játszott és rendezett előadásukat hamarosan Bécsben és Londonban is bemutató – színművész, rendező, zenész és előadóművész,
lubickolt az Ahogy esik úgy puffan estjén. És azonnal elcsábította a közönséget. Pizzafutár figurája olyan volt, mintha sokszor próbálta volna, pedig a pillanat szülte, ahogy mindent és mindenkit a világot jelentő csábi deszkákon.
Az egyre többet szinkronizáló Majorfalvi Bálint játékmester remek újdonságokat hozott, amelyek most kerültek először a játszók és a közönség elé.
Azt külön öröm volt látni a kulisszák mögött, mennyire együtt él a színpadon játszó többiekkel, és milyen jókat nevet társai poénjain.
Mámoros este volt Csábon, nem csak a helyi profi borászat csúcsminőségű boraitól Ďörď László személyes ajánlásával, mindenekelőtt a színház varázsától és a színművészek teljesítményétől. Nem minden helységben ünnepelték így a kultúra fontos szeletét. Zaťko Ervin szervezőt, az általa vezetett Csemadokot, a sok segítőt és a falu vezetését ismerve,
nem véletlenül történt itt és most is így. Aki pedig nem volt jelen, ezúttal nem nyert. Talán legközelebb, ahogy halljuk, akár egy készülő új „kultúrpontban”. Pont akkor, majd ismét ráérünk!
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: a szerző, Göbölös Lajos
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
